I. Gazdasági mutatók
1. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db, 2004
2. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj, 2005
3. A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db, 2005
4. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, 2001
5. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, 2001
6. A működő gazdasági szervezetek számának változása, %, 1999-2004
7. Az önkormányzatok helyi adóbevétele egy lakosra, Ft, 2005
8. A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db, 2005
II. Infrastrukturális mutatók
1. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2005
2. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter, 2005
3. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %, 2005
4. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %, 2005
5. A hétköznapi elérés mutatója, perc, 2007
6. A telefonfőállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db, 2005
7. A kábeltelevízió előfizetőinek 1000 lakosra jutó száma, db, 2005
8. A szélessávúinternet-előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő, 2006
9. A gyorsforgalmi csomópontok elérés mutatója, perc, 2007
III. Társadalmi mutatók
1. Az épített 3 és annál több szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %,
2. A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db, 2005
3. Vándorlási különbözet: időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő, 2000-2005
4. Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db, 2005
5. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, 2005
6. Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %, 2007
IV. Szociális mutatók
1. Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60 éves és idősebb népesség százalékában), %, 2005
2. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %, 2001
3. A 18 éves és annál idősebb, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %,
4. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma, 1000 lakosra, fő, 2005
5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %, 2005
V. Foglalkoztatási mutatók
1. Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %, 2006 átlaga
2. Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %, 2006 átlaga
3. Aktivitási ráta, %, 2001
A komplex mutató számításánál figyelembe vett lényeges szempontok
1. Az egyik fontos szempont volt, hogy a besorolás során, 1997-től követett gyakorlat szerint nem az országos, vagy vidéki átlagtól való eltérés százalékában határozzák meg a kistérségek (és a települések) helyzetét, hanem a legjobb és a legrosszabb érték különbségét, az így mért értékskálát veszik alapul, s annak 5, települési vizsgálatoknál 10 „szakaszra" való felosztása alapján pontoznak.
2. A pontozásnál alapul vett értékskálát ugyanakkor a reális értékelés érdekében igyekszünk szűkíteni, a legjobb értéket - akár Budapest, akár más kiugró értéket képviselő térség/település jeleníti meg - a KSH figyelmen kívül hagyja a számítások során, s egy kevésbé kiugró értéket képviselő térséget/települést választ. A legalacsonyabb (legkedvezőtlenebb) értékeket is általában figyelmen kívül hagyjuk. (A települési vizsgálatokban az értékskála optimalizálására külön modellt használunk.)
3. Ebből adódik, hogy a többször felvetett Budapest-„probléma" a besorolásoknál nem befolyásolja a számítás eredményeit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Budapestre ne számítanánk komplex mutatót, így a főváros ott van a számítások alapján képezett fejlettségi rangsor élén, bár egy-egy kiugróan fejlett agglomerációs település rendre megelőzi. (A mostani vizsgálatnál Budaörs térségének jutott ez a szerep.)